|
||||||
|
Interjú prof.Dr. Kiss György egyetemi tanárral (PTE ÁJK) A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2003 óta folytat munkajogi szakjogász képzést, az elmúlt évek tapasztalataiból bizonyára sok következtetést levontak már, melyeket tartja ezek közül a legfontosabbnak? . . . → Olvassa tovább: Munkajogi Szakjogász képzés, Szakjogász, Szakokleveles képzések – interjú Prof. Dr. Kiss Györggyel A műszakban dolgozó munkavállalókat érintő alapvető változás, hogy az új Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a többműszakos munkarendben működő munkáltató munkavállalói nem minden esetben lesznek jogosultak műszakpótlékra. A munkáltató így akár olyan esetben is élhet a többműszakos munkarend nyújtotta rugalmasabb munkaidő szabályokkal, amikor az érintett munkavállalókat egyébként műszakpótlék nem illeti meg. A másik legfontosabb változás, hogy – mint oly sok esetben az új Mt. mellett – Mindenki érezte már úgy – akár munkavállalóként, akár munkáltatóként -, hogy a fennálló munkaviszonyából szabadulni kellene… Ha menni kell, többféle jogi lehetőség is kínálkozik, de a legáltalánosabban használt eszköz a munkaviszony felmondása. A felmondás sajátossága, hogy nem azonnali hatállyal, hanem csak egy várakozási idő elteltével szüntetni meg a munkaviszonyt. Ezt nevezzük felmondási időnek. Felmondás esetén tehát nem elég közölni a másik féllel az “elbocsátó szép Az állami tulajdonú vállalatoknál nem lehet majd olyan kollektív szerződést kötni, amely a Munka törvénykönyvében foglaltaknál kedvezőbb feltételeket tartalmaz – értesült az MSZOSZ egyik vezetője. A szakszervezet külön kiadványban tájékoztatja a munkavállalókat az új Munka törvénykönyve – számukra inkább hátrányos – változtatásairól. A július 1-jétől hatályba lépő új Munka törvénykönyve értelmezéséhez nyújt segítséget az a kiadvány, amelyet az MSZOSZ Nyugat-dunántúli Regionális Képviselete állított össze Július 1-jén hatályba lép az új Munka Törvénykönyve. Rugalmasabb és életszerűbb lesz a szabályozás, ami azonban számos ponton kedvezőtlenül érinti a munkavállalókat. Lesznek olyan kedvezmények amik megszűnnek, és egyes járandóságok is csökkenhetnek. A munkaszerződésben bátrabban eltérhetnek a felek a törvényi szabályozástól, és kiszolgáltatottabbá válhatnak a munkába visszatérő kismamák. A végkielégítés egyfajta elismerés, amelyet a munkáltatóval hosszabb ideje munkaviszonyban álló munkavállalók kapnak a jogviszony végén. Célja továbbá, hogy ilyen esetben a munkavállalónak anyagi biztosítékul szolgáljon arra az időre, amíg új munkát, vagy más jövedelemforrást talál. A végkielégítés szabályai első ránézésre nem változnak az új Munka Törvénykönyvével (Mt.), ám a részeltekben elmerülve több új, szigorodó rendelkezést találunk. Lássuk tehát, hogyan alakulnak a “búcsúpénz” szabályai az Érdemes felkészülniük a munkáltatóknak, bérszámfejtőknek a július elsején életbe lépő új Mt.-re, és újragondolni szabályzataikat, módosítani dokumentumaikat, mert a tájékozottság itt is megfizetődő. Cikkünkben végigvesszük az új munkajogi kódex kiadásokkal kapcsolatos változásait és megnézzük, miként kerülhetjük el a munkaügyi bírságokat és pereket. Az amerikai filmek, sorozatok kedvelői bizonyára pontosan tudják, hogy egy vita megoldásának legkézenfekvőbb módja, ha: „leülünk és megbeszéljük”. Nincs ez másként a munkáltató és a szakszervezet, vagy az üzemi tanács vitáinál sem. Olykor azonban a közvetlen egyeztetés nem vezet eredményre, és a tárgyalás kifullad. Ilyenkor lehet szükség egy külső személy bevonására, aki segítheti a felek megegyezését vagy akár el is döntheti a vitát. Az alábbiakban A munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek (szakszervezet, üzemi tanács) a munka világának két ellentétes pólusán foglalnak helyet. Kapcsolatuk természetesen soha nem felhőtlen, sőt, ha vita van közöttük, az sokkal egészségesebb munkaügyi kapcsolatokra utal, mintha szent lenne a béke. Mégsem szükséges, hogy a menedzsment és a munkavállalók között állandóan puskaporos legyen a levegő. Még egy kiélezett vitától is hosszú út vezet a helyzet elmérgesedéséhez, alkalmasint a A munkaszerződésben a feleknek kötelezően meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében. Nem általában a munka ellenértékét kell meghatározni, hiszen az alapbéren felül még számos más díjazás is megilletheti a munkavállalót. Garanciális jelentősége csak a díjazás alapját képező alapbérnek van. Az alábbiakban áttekintjük az alapbérre vonatkozó legfontosabb szabályokat. Előre kell bocsátani, hogy egyes részletszabályok gyökeresen megváltoznak az új Munka Törvénykönyvével. Mit? Hol? Mennyiért? – A munkaszerződés |
|
|||||
|
Copyright © CompLex Kiadó Kft. RODIN Felnőttképzési Üzletág - Minden jog fenntartva! |
||||||
